.

.
.

2016. szeptember 30., péntek

Kedves Honfitársak!

 
Kedves honfitársam!
 
Két nap múlva a te kezedben lesz gyermeked, unokád, az egész családod és egyelőre a saját jövőd sorsa. Gondolj bele a születendő léleknek nincs világnézete, vallása, pártja, mint ahogyan a betegség és a szeretet sem rendelkezik hasonlóval. Kérlek szépen, tedd most félre az életben felszedett ilyen irányítottságú toldalékaidat, menj vissza boldog állapotodba, amikor még nem ezek határozták meg a holnapod. Isten teremtményeként az utódaid iránt érzett felelősség vezéreljen az elkövetkező napokban, szemeid előtt az Ő biztonságuk, boldogságuk és eljövendő sorsuk lebegjen.
Helyezkedj el kényelmesen, zárd ki a külvilág zaját, befelé, csak a saját lelkedre és a lelkiismereted üzenetére figyelj. Tedd meg azt, amit üzennek neked!
Ne maradj otthon, hiába suttogják vagy harsogják füledbe, kiknek üzlet a migráció, miközben hazád és nemzeted megsemmisítése a cél. A te családod ne legyen soha a pénz, hatalom és az ördögi szándék rabszolgája, áldozata. A háború óta hatmillió meg nem született kis lélek bolyong a végtelenben, kik megfogantak, de nem lehettek gyerekek, sem kétkezi mesterek, orvosok és tudósok. Őket elveszítettük egy zavart eszme miatt. Ne kövessünk el még egyszer hasonló hibát!
Most a megszületett gyermekeinket, az ő jövőjüket kell megvédenünk, mert, ha nem tesszük, prédának dobjuk oda önként őket azoknak, kik felettünk ülnek majd diadalittas halott-tort, miközben gyökerünk, hazánk, nemzetünk elveszik örökre!
Kérlek, hallgasd meg, mit mond a lelked és cselekedj!
 
Lélek Sándorné 2016. szeptember 30

2016. szeptember 23., péntek

Adj esélyt



Adj esélyt


Mikor a gyermeked szemébe nézel,
meg kérdezed-e, gondolatban tőle,
ugyan meddig élheted gyermekkorod,
vajon felnősz-e, és lesz-e öreg korod?

Most még gondtalanul kacag,
kicsi szívében nincsen harag.
De mi lesz holnap, ki tudja,
lesz-e néki jövője, múltja?

Lesz-e néki gyermeke, unokája,
lesz-e néki hite, lesz-e vallása?
Vagy eltapossák, esélyt sem adva,
bosszúból, hitéért legyilkolva.

Hogyan tudsz úgy szemébe nézni,
csöpp kis arcát, haját simogatni?
Miközben tudod, hogy tőle az esélyt
te vetted el, szíved akkor mit felel?

Hogy tudod gondtalanul ölelni,
csacsogó beszédét hallgatni?
Édes kacagását hallja-e szíved,
amit ellepett már a gyűlölet.

Mert, hamar eljöhet az a pillanat,
mikor édes, csilingelő hangja
már csak egy fájó emlék marad.
Hisz te döntöttél így, te, magad.

Többé nem ölel már át kicsi karja,
nem ad puszit, puha, rózsás ajka.
Nem simogatja orcád, nem becéz,
Isten felé nyúl már az a két kis kéz.

Sírjánál ne ereszkedj térdre, mert
a te lelkeden szárad csöpp kis vére.
Egy szó kellett volna, csak egy nem,
de megtagadtad tőle, te esztelen.

Sándor Kinga

(2016-09-22)





2016. augusztus 30., kedd

Tárogató Hangján Baráti Közösség - Zala + Heti Tükör (lapszemle)

Tárogató Hangján Baráti Közösség - Zala + Heti Tükör (lapszemle)



http://pestisracok.hu/tizenharom-evet-kapott-elso-fokon-terrorcselekmennyel-vadolt-budahazy-gyorgy/

Tizenhárom évet kapott első fokon a terrorcselekménnyel vádolt Budaházy György


Nagy felháborodást keltett a politikai, és olvasói körökben is



A vártak szerint óriási érdeklődés mellett hírdette ki elsőfokú, nem jogerős ítéletét a Fővárosi Törvényszék kedden. A hét év után hozta meg ítéletét a Budaházy György és tizenhat vádlott-társa ellen folyó büntetőeljárásban a bíróság. A Hunnia-perként is emlegetett eljárásban az ügyészség  terrorcselekménnyel vádolta Budaházyékat. A per fővádlottjának ügyvédje korábban azzal védekezett: az eljárás koncepciós jellegét mutatja többek között az is, hogy az ártatlanság vélelmének durva megsértésével olyan iratok kerültek a nyomozás során a sajtóhoz, amelyek védence bűnösségét prejudikálták a közvéleményben – vélekedett az ügyvéd. Hozzátette: akkor figyelt fel az ügyre, amikor a nyomozás alatt a sajtóban sajátos módon az jelent meg, hogy perdöntő bizonyíték került elő Budaházy György ellen.

Budaházyt 2009 tavaszán akkor fogta el a rendőrség, amikor maga ment be, hogy bejelentsen egy későbbi demonstrációt. A gyanú emberölés előkészülete, terrorcselekmény és robbanóanyaggal való visszaélés volt. A hídlezárás és más politikai akciók révén közismert férfi előzetes letartóztatásával szemben akkor a Jobbik, a HVIM és a Magyar Gárda is tiltakozásának adott hangot, utóbbiak a nemzeti oldal megfélemlítésének szándékát sejtették a kényszer-intézkedés mögött.
A Nemzeti Nyomozó Iroda és a Nemzetbiztonsági Hivatal együttműködése során szerzett adatok alapján a hatóságok úgy gondolták, Budaházy György áll a Hiller István, Kóka János és más politikusok háza ellen intézett lőfegyveres, illetve Molotov-koktélos támadások elkövetői mögött, valamint az ő utasítására készítettek elő további legalább két országgyűlési képviselő ellen robbantásos merényletet a Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadító Hadsereg nevű csoport tagjai, méghozzá focilabdába rejtett bombákkal.

http://pestisracok.hu/tizenharom-evet-kapott-elso-fokon-terrorcselekmennyel-vadolt-budahazy-gyorgy/

Lovas István levele Handó tündéhez


Levél Handó Tünde OBH elnöknek Budaházy György börtönre ítélése ügyében


Handó Tünde
Országos Bírósági Hivatal elnöke
Tárgy: Budaházy György elítélése
Asszonyom!
A Fővárosi Törvényszék első fokon 13 év fegyházbüntetésre ítélte a terrorcsoport vezetésével vádolt Budaházy Györgyöt. Áldozatainak száma: 0.
2016. január 28-án a Veszprémi Törvényszék mind a 15 vádlottat felmentette az ajkai vörösiszap tragédia ügyében, ahol az áldozatok száma 10 volt. A katasztrófát okozó cég történetében Gyurcsány neve is előjött.
Facebook oldalamon a háttérképen a 2006 őszi gyurcsányista terror-rezsimje vérző áldozatai látszanak. Ott ez a link visz a blogomra:
Ahol ez olvasható:
„Az elsőfokú bíróság 2015. október 29-én gyakorlatilag felmentette a 2006 őszi rendőri brutalitások parancsnokait.
2012 januárjával Handó Tünde az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöki posztjával megkapta azt a jogot, hogy bármely ügyben kijelölheti az eljáró bíróságot, ráadásul egy személyben gyakorolhatja az összes kinevezési, áthelyezési, leváltási és irányítási jogkört is.
Az áldozatokra emlékezve, és az elmaradt társadalmi igazságszolgáltatáson való széles körű felháborodás miatt facebook háttérképemet akkor cserélem le, ha Handó eleget tesz megbízásának vagy távozik a posztjáról.”
Az ön kinevezése után az alkotmányügyi bizottság MSZP-s tagjai “szégyenteljes színjátéknak” nevezte a jelölési folyamatot.
Nem hiszem, ha túloznék, ha kijelentem, ma Magyarországon milliók értenek egyet ezzel az ellenszenves, diktátori gyökerekből kinőtt és szerencsére súlyosan sorvadó párt akkori véleményével.
A legteljesebb undorral:
Lovas István

Felső Bernadett


Olvasói levél:

A történelem megismétli önmagát (Budaházy per)
 

Biszku Béláné.

Mind ismerjük a nevét, vérbíró volt, kommunista volt, aki gyerekeket, nőket és férfiakat küldött a halálba azért, mert megvédték a hazájukat.

Kenéz Andrea.
Mind ismerjük meg a nevét! Igaz halálba nem tud küldeni, mert országunkba nincs halálbüntetés, de hosszú-hosszú évekre likvidál embereket koncepciós perekben, vagy épp felment.
A teljesség igénye nélkül:
-          Több esetben is elmarasztalta a bíróság a nem megfelelően elvégzett munkájáért. A törvény szerint előírt egy hónap helyett 6, 11 hónapig tart elvégezni a munkáját és azt is felületesen végzi el.

-          A Tocsik perben is ítéletet hozott 2002-ben, akkor 3 és fél évet kapott Tocsik Márta, majd ezt az LB felülbírálta és felmentették. Kenéz bírónő döntéshozatala: 

Figyelemre méltó, hogy Tocsikot és Liszkait csalással vádolták, ám akkor Szokaival közösen hűtlen kezelés miatt ítélték el. Egyes megfigyelők máig nem értik, miféle vagyont kezelt az ÁPV külső tanácsa tanácsadója, Tocsik Márta, illetve az igazgatóság elnöke sem volt – pro forma – vagyonkezelői jogosítvánnyal felruházva, sőt mi több, Liszkai is csak egy egyszerű alkalmazott volt az ÁPV-nél, vagyonkezelői jogosítványa és felelőssége neki sem volt. 
Végül fel is mentették az LB.-n….

-          2010. 12.23. Budaházy György előzetes meghosszabbítása. Karácsony előtti napra tűzte ki a tárgyalást, amikor is tudta, hogy 3 kisgyermeke, akik mind 12 év alattiak, akkor a legkisebb 4 éves volt várták, hogy édesapjuk karácsonyra haza mehessen. Igazán kedves tőle, hogy karácsony előtti napra tartogatta azt a döntést, amit már úgy is tudott! 

      „Boldog karácsonyt gyerekek!”

Miért is lett elítélve? Olyan dologért, amit én is megtettem volna minden szívfájdalom nélkül! Olyan emberek, katonák, rendőrök ellen harcolt, akik az egyszerű köznépet kardlappal, gumilövedékkel bántalmazta. Akkor a nép felemelte szavát egy elnyomó kommunista párt ellen. (Az MSZP és most már minden abból kiváló pártja az MSZMP utódpártja, akik gyermekeket, nőket és férfiakat öletett meg, azért mert a hazájukat védték!) Sajnos halottak is lettek a súlyos sérülések elszenvedése következtében.
13 évet kapott érte. 13 év azért mert, szembe mert szállni a kommunistákkal.
Kísértetiesen hasonlít az 56-os forradalom és szabadság harc után a vérbírók által levezetett koncepciós perekre.
Itt kísért még a mai napig köztünk a vörös csillag, a sarlós és kalapács. Itt élnek köztünk, tiszta lelkiismerettel, este puha párnára hajtják fejüket. Napjaikat a családjukkal töltik, amíg mások, karácsony előtti nap tudják meg, hogy Isten se tudja, hogy mikor töltheti együtt napjait gyermekeivel. Mikor hajthatja álomra odahaza a fejét.
Mindezt azért, mert küzdött egy elnyomó, hazug, gyilkosok szellemét magukkal hurcoló párt ellen, az MSZP ellen.

Felső Bernadett
2016-08-30

2016. augusztus 21., vasárnap

“Férfias hit és közel jött csillagok” – Stefka István visszaemlékezése a Gulágon meggyilkolt magyarokról


Háromszázezer eltűnt magyar, név nélküli számok, kettétört életek, akik sosem kaphatták vissza a kényszermunkában eltöltött éveket. A Gulág-táborok magyarjai arról vallanak, Szolzsenyicin hőseinek aranyéletük volt azokhoz a borzalmakhoz képest, amelyeket a nagy Szovjetunió építése közben, idegen földön átélni kényszerültek. A munkatábor lakói ugyanakkor megtapasztalták azt is, mit jelent a „létező, férfias hit”, amelyben nő és férfi egyaránt osztozott, különösen, ha a mínusz ötven fokos Szibériai éjszakákon olyan közel jöttek a csillagok, hogy akár hazáig repíthették volna a szenvedőket. A Gulág-táborok magyar áldozatainak emléket állító honlapról, a visszaemlékezéseket összegyűjtő Stefka István, a PestiSrácok.hu lapigazgatója nyilatkozott portálunknak.
Ezen az anyagon is látszik, milyen sok hiányt kell betöltenie a történetírásnak – mondta Stefka István, a PestiSrácok.hu lapigazgatója a nemrégiben elkészült, Magyarokagulagon.hu című honlapról. Mint kifejtette, munkatársaival – Mező Gáborral, Csurka Dórával, Bori Zsuzsannával – arra törekedtek, hogy ezt a Gulág-táborok túlélőinek visszaemlékezéseit összefogó unikális anyagot mindenki számára elérhetővé tegyék, hiszen a megszólalók közül egyedül a száz éves Placid atya él már. Hozzátette, a riportok bepillantást engednek abba, nem csak holokauszt volt, hanem volt egy iszonyú szovjet elnyomás is, amely sokezer agyonhallgatott áldozattal járt.
Miért kezdtél a Gulággal foglalkozni?
A Gulággal kapcsolatban több személyes érintettségem is van. 1953 nyarán a Gellért hegyi házunk ajtaján  bekopogott egy nagyon magas úr, kezében egy nagy barna bőrönd. Anyám a konyhából rohant ki, és azt kiabálta: Bandi! Bandikám! Ő volt a nagybátyám, aki tíz évet töltött Szibériában Gulág-táborokban, mivel katonatiszt volt és harcolt a szovjetek ellen. Csontsovány, megtört emberként tért haza. Nem beszélt a Gulág világáról. Olyan félelem uralkodott 53’-ban , és aztán 56’ után az emberekben, hogy nem mertek erről beszélni.
Stefka István
Stefka István; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Másik nagybátyám, János, útban a Gulág táborai felé vesztette életét, 22 éves korában. Katonaként gyűjtötték be a szovjetek Budapest utcáin. Az első nagy gyűjtőpontnál Temerinben – innen indultak a vonatok a Szovjetunió különböző lágereibe – pusztított a flektifusz. Több mint tízezer ember pusztult el a járványban. Jancsi bácsi is egy nagy meszes tömegsírban végezte. Apámat is majdnem elvitték, ő végül leugrott a szovjet teherautóból menet közben, és eltűnt a kapualjakban, így úszta meg.
Írni igazán csak a rendszerváltás után lehetett erről, az akkori Magyar Nemzetben kezdtem megjelentetni a még élő gulágosokkal készült riportokat, visszaemlékezéseket. Akkor ismertem meg Placid atyát, aki az egyik leghíresebb gulágos volt, 11 évet töltött Szibéria különböző táboraiban. Sikerült megszólaltatni Menczer Gusztávot, aki a Kaukázusban raboskodott tíz évet. Ő alakította meg később a SZÓRAKESZ-t, a Szovjetunióban volt magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezetét.
Ő kutatta ki, hogy tulajdonképpen mennyi ember került Magyarországról a Gulágra…
Nyolcszázezer magyar raboskodott a négyezer fogolytábor valamelyikében az egész Szovjetunió területén. Építő munkatáborok voltak, mínusz 45-50 fokban dolgoztatták az embereket, fakivágás, bányászat, építkezések, vasútépítés. Összesen körülbelül 20 millió embert tartotta fogva, abból két millió halt éhen, fagyott meg, vagy vitte el valamilyen betegség. Ebből a 20 millióból volt 800 ezer magyar. Voltak köztük hadifoglyok, és akiket már direkt málenkij robotra vittek.
A honlapon van egy harmadik csoport is, akiket szovjet bíróságok ítéltek el koholt vádakkal, hogy aztán deportálhassák őket. Erről sem igen hallani.
Ez egy nagyon érdekes csoport, és ide tartozik Placid atya, Menczer Gusztáv, Marczin Borbála és Rohr Magdolna esete is. Az akkori hatalom ugyanis eltűrte, hogy Magyarországon a szovjetek tartsanak koncepciós pereket, és hurcoljanak el embereket koholt vádakkal. Már 1945 után sem lehet beszélni szabad választásokról, bár a polgári erők győztek 1947-ig, ez mégiscsak egy megszállt ország volt. Hazánk első szabad alkotmánya ki is jelenti, hogy Magyarország 1944. március 19-étől kezdve egészen 1990-ig gyarmat volt. Először a németeké, utána a szovjeteké, több mint negyven évig. Nem volt önálló jogunk, hogy a saját ügyeink felett dönthessünk.
Ezért fordulhatott elő ez a példátlan, de gondosan el is titkolt gyakorlat, hogy szovjet bíróságok magyar földön ítéltek el koncepciós perekkel, mondvacsinált történetekkel embereket.
Marczin Borbála, és Rohr Magdolna is tizenhét éves volt, amikor elvitték őket azzal a címszóval, hogy szervezkedtek a szovjet katonák ellen. Ez egy gyarmati ország volt, mert akár ezt is megtehették.
nkvdezis-768x599
A szovjet népbiztosok bárkit a Gulágra küldhettek; Fotó: Collectingsoviethistory.com
Említetted, hogy látszott az embereken az a hiányzó tíz, Gulágban kegyetlen körülmények között töltött év. A szovjetek tíz évre kényszermunkára vittek 800 ezer dolgos magyar kezet. Ez az országon is meglátszott?
Nemcsak a tíz évnyi hiány. Elsősorban a Rákosi-, majd a Kádár-kormány volt az, amelyik eladta, feladta magyar testvéreinket. Nyolcszázezer ember elment, és csak 500 ezer tért haza. 300 ezer meghalt, nem harcokban, hanem a táborokban, máig sem lehet tudni, milyen körülménynek között. Ugyanakkor élesen fogalmazva kijelenthető, hogy az akkori teljes uralkodó politikai osztálynak a bűne volt ez, ebbe 1948-ig a polgári kormányok is beletartoztak, Tildyék, Nagy Ferencék, mindenki. Hagyták, hogy magyar embereket elhurcoljanak, elraboljanak a szovjetek.
És emellett hagyták, kirabolni az országot, elvinni a bányakincseinket, gyárainkat. Miközben 800 ezer emberrel kevesebben voltunk, 200 ezer szovjet katonát is etetni-itatni kellett. A jóvátétel amelyet 1955-ig vagonszámra hordtak ki az országból, az mind meglátszik ezen az országon. 1956-ban legalább úgy szétrombolták Budapestet, mint a világháború alatt. A fővárost is újjá kellett építeni. Nekünk mindig mindent elölről kellett kezdeni, a Nyugat szemében viszont még mindig nem vagyunk elég szabadságszerető nép. Pedig ha valaki megszenvedte a megszállást, akkor az Magyarország volt.
Nemcsak a Nyugat, de az oroszok sem mutatnak túl sok megbánást a történtek miatt…
Jelcin bocsánatot kért a Parlamentben, meg is nyíltak bizonyos szinten a levéltárak, lehet kutatni. Sajnos néhány komolyabb történésztől eltekintve olyanok kutatják ezt az időszakot, akik inkább azt bányásszák ki, hogy a magyar katonák Szovjetunióban bűncselekményeket követtek el, és gyilkolták az ártatlan orosz embereket. Ez tételes hazugság, hiszen mi harcolni mentünk a Szovjetunióba, de csak azután, hogy elkezdték Kassát bombázni a szovjetek. Mi üzentünk legkésőbb hadat a környező országok közül a szovjeteknek.
gulag-part-2
Susánszky Mátyás tollából - Pesti SrácokKegyetlen munka Szibériában; Fotó: deterritorialinvestigations.com
Bethlen István miniszterelnök is áldozata volt a Gulágnak, ezt sem kutatják. Bethlen a kiegyezést kereste az oroszokkal, ezért először a németek üldözték. Miközben Herencsényben bujdokolt, tárgyalásokat kezdeményezett a szovjetekkel. Sztálin parancsára vitték ki Moszkvába, ahol börtönbe zárták.
Az anyagok feltöltésével befejeztétek a munkát, vagy lesz még folytatás?
Szeretnénk még mélyebbre ásni, hiszen teljesen föltáratlan a Molotov-Ribbentrop paktum hatása, amely 1939. augusztus 23-án köttetett. A munkatáborok a paktum megkötése után szaporodtak el, már Lenin idejében is voltak, de közel sem ekkora számban. A paktumot követően tízezrével vitték a letteket, lengyeleket, litvánokat. A Molotov-Ribbentrop paktum, amely fölött még Franciaország, Anglia és Amerika is szemet hunyt, már megelőlegezte Európa felosztását, a Jaltai Egyezmény csak a pecsét volt, de rég eldöntötték, hogy Kelet-Közép-Európa a szovjeteké lesz, akár győz Hitler, akár nem.
Melyik a legkifejezőbb történet, amellyel találkoztál?
Marczin Borbála mesélte, hogy Szibériában, este, a munka végeztével, a mínusz ötven fokban felnézett a fantasztikus, csillagos égre, körülötte méteres hó, és keresett egy csillagot, amit láthatnak az otthoniak Magyarországon is. Placid atya pedig az egyik riportban arról beszélt, bencés szerzetesként nem ismerték el a papságát, így titokban kellett megrendezni a szentestét. Napokig gyűjtötték a kenyeret, a bort valami őrtől tudtak szerezni, így mutatta be a szentmisét egy botcsinálta jászolféleség előtt. Az atya erről is azt mondta, nem volt olyan helyzet, hogy ne lehetett volna valami megoldást találni. Minden rab azon gondolkozott, hogy el kell szabadulni, nem szabad feladni. Úgy fogalmazta ezt meg, hogy igenis van férfias hit, és férfias hit volt az ott raboskodó nőkben is, akik túlélték ezeket a szörnyűségeket.
Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Nem adom vissza!

Márpedig én nem adom vissza a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét, amit 2011-ben kaptam az 1956-os forradalomról és szabadságharcról készült könyveimért. Büszke vagyok, jól érzem magamat Bayer Zsolt kollégám, Bencsik András, Hargitay András és Szigethy Gábor társaságában.
Mint ahogyan nem zavar az sem, hogy az MSZP-SZDSZ baráti köre, Fodor Tamás, Spiró György, Parti Nagy Lajos, Tamás Gáspár Miklós, Csaplár Vilmos és Vágvölgyi B. András is hasonló kitüntetéseket kaptak.
Miattuk kevesebbet érne Bayer és Stefka állami kitüntetése?
Micsoda zagyvaság ez. A sokszínűség jegyében, a rendszerváltás után a legkülönbözőbb politikai vonzódásokkal és berögződésekkel rendelkező alkotók kaptak magas állami elismeréseket. Ezzel mi a baj? Pont ez jelenti a nyitottságot, a (klasszikus) közéleti liberalizmust, a szabadelvűséget.
Az viszont döbbenetes, amit időről-időre a liberális hisztéria, a balliberális média produkál és vele együtt az, ahogy az egész hazai és külföldi közvéleményt félretájékoztatja, megtéveszti. Most Bayer Zsolt lett a célpont. E kiváló újságírót és publicistát tegnap, az államalapításunk ünnepségén kitüntették a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével. A Gulág táborokban elpusztultak emlékét őrző közösség indítványára és azért, amit évtizedek alatt számos nemzeti ügy megvédéséért tett. Elsőként tárta fel az erdélyi magyarság életének hiteles történetét és elsőként mutatta be filmjeiben a GULAG rabtelepein fogvatartott magyarok történetét, ami addig jóformán ismeretlen – a fősodratú médiában és történetírásban sokszor el is tagadott – folt volt.

Nos, ez a bajuk Kaltenbach Jenőéknek, Kenyeres Istvánéknak és a balliberális, hörgő hadaknak Bayerral.

Hogy az ő szemében az újságírás elsőrendű feladata a magyarság védelme, a nemzeti önazonosságtudat megtartása. Ha kell, a nemzeti ügyek érdekében még világhatalmasságoknak is nekimegy és ehhez az újságírás számos eszközét felhasználja. Még ha néha durva, talán nem mindig nyomdafestéket tűrő hangnemben. De szóból ért az ember. Ezért népszerű Zsolt, megértik az emberek – iskolázottságtól függetlenül -, amiről ír, megértik az emberek, amit üzenni akar. Nem sumákol, nem taknyol írásaiban, hanem kimondja, amit gondol. Ezt nem szeretik a magyart, a magyar nemzetet gyűlölő, gyakran eláruló balosok.
A gyűlölködő sort a napokban Kaltenbach Jenő, valamikori kisebbségi ombudsman nyitotta, aki kijelentette, hogy visszaadja állami kitüntetését Bayer miatt. Kaltenbach 2005-ben kapta kitüntetését (a Gyurcsány-korszakban, Mádl Ferenc köztársasági elnök adta át.), Ádernek írt levelében ezt írta: „kérem töröltesse nevemet a kitüntetettek listájáról”. Berkecz Balázs, az Együtt elnökségi tagja Bayer “uszító cikkei” miatt arra kérte Áder János köztársasági elnököt, hogy vonja vissza Bayer Zsolt kitüntetését, mert az szerinte “vállalhatatlan”. Az MSZP közleményben csak ennyit közöl: „Szégyen”. Kenyeres István biótudós, vállalkozó szintén visszaadja kitüntetését. Azt írta, hogy nem vállal semmilyen közösséget azzal a politikával, amelyik állami kitüntetést ad “annak a féregnek” (sic!), aki képes volt leírni: „Bárki, aki ebben az országban elgázol egy cigánygyereket, akkor cselekszik helyesen, ha eszébe sem jut megállni. Cigánygyerek elgázolása esetén tapossunk bele a gázba”. Csak azt felejtette el Kenyeres úr megemlíteni, hogy a citált írás akkor született, amikor Olaszliszkán, egy vélt gázolás miatt Szögi Lajos tanár megállt gépkocsijával, hogy segítsen a cigánygyereken. Cserébe azért, mert a polgárháborút akaró balliberális média által feltüzelt tömeg agyonverte Szögi tanár urat az autóban ülő két kiskorú gyermeke szeme láttára. Később derült ki, hogy a falubeli kislánynak egy karcolásnyi baja sem esett, elfutott, elbújt. Erre lépjen Kenyeres úr! Mit írna, ha hasonló helyzetbe kerülne? Azért az sem szép, hogy Ön a neves jobboldali újságírót féregnek nevez. Elfogultságát és vöröslő indulatát talán nem így kellene felköhögnie.

Szögezzünk le néhány alapvetést, mielőtt mindenki visszaadná az összes kitüntetését, rangjelzését.

Persze valljuk be, ez eddig is a balliberálisok kiváltsága volt. Szaniszló Ferenc újságíróval is visszaadatták a Táncsics-díjat egy hasonló hisztéria kíséretében. Ő az ellene irányuló balos médiaössztűz miatt adta vissza és nem azért, mert Bolgár György vagy Mester Ákos e állami kitüntetés tulajdonosa.

Maradjunk annyiban, nem kell álságosnak lenni Kaltenbach úr. Maga, kötelessége ellenére éppen hogy nem védte tizenkét éves regnálása alatt a kisebbségeket és az etnikai csoportokat. Hagyta szabadjára engedni a szocialisták és a szabaddemokraták által gerjesztett magyarellenes indulatokat, a balliberális sajtóban gerjesztett, mindenért magyarokat hibáztató gyűlöletkampányt, melynek egyik csúcspontja volt az olaszliszkai lincselés. Pedig lett volna szerepe, nem csak akkor van dolga egy ombudsmannak, ha a többséget uszítják a kisebbségekre, hanem akkor is, ha mindez fordítva történik. A társadalmi béke nem a visszadobott kenyérben, hanem az el nem csattant pofonban van.
De ombudsmanként hallgatott, pedig egy köztiszteletben álló tanárt úgy vertek agyon minden ok nélkül a helyi cigányok, hogy közben ezt ordították: „Öljétek meg a magyart!”. Akkor is hallgatott, amikor Veszprémben az elállatiasodott enyingi cigánybanda agyonszúrta a veszprémi kézilabdások sztárját, Marian Cosmat, a román válogatott csatárát és súlyosan megsebesítettek több magyar válogatott kézilabdást is. Pedig akkor is pozícióban volt Kaltenbach úr, éppen az Európai Ombudsman Intézet alelnökeként tevékenykedett.

Miért nem szólalt meg a lelkiismerete, hogy Magyarországon nyíltan hergelik a cigány kisebbséget a magyarok ellen?

Akkor is hallgatott, amikor az MSZP-SZDSZ kormányzás, Gyurcsány miniszterelnöksége alatt a magyar titkosszolgálat tudtával gyilkolták, vadászták le a cigány embereket, családokat? Ekkor miért nem szólt? Pedig tudhatta volna, hogy Magyarország lejáratása volt a cél, nem véletlenül taglalták a világsajtóban a magyarok rasszista, antiszemita mivoltát. Mindenki tudta, hogy a 2006. október 23-i békés tüntetés véres szétverése csak előkészület volt, hogy az országot gazdasági és társadalmi káoszba kergessék. A magyar emberek önmérséklete akadályozta meg ezt a tragédiát. Szeme előtt zajlott az egész. Ha tudta, de nem mert szólni, miért nem adta vissza a megbízatását? Akkor lenne hiteles a mostani döntése.
De hát Bayer Zsolt, újságírói hivatásának megfelelve éppen azt tette írásaiban, ami a dolga: megvilágította, leleplezte azokat a cselszövőket, akik Magyarország lejáratásában, szétverésében voltak érdekeltek. Ezért is megkérdőjelezhetetlen az ő kitüntetése.
Higgye el, senkit nem érdekel, hogy Ön mit ad vissza. Ma már az a mérce, hogy ki tud többet tenni hazájáért és nem az, hogy ki tud többet ártani nemzetének. A jó döntést, többedmagával már sokkal korábban elmulasztotta meghozni és ehhez a rossz döntéshez – ahogyan érzékelem -továbbra is ragaszkodik. Sajnálom.

kép: MTI/Koszticsák Szilárd

ÉS ISMÉT A GYILKOS HANGYÁK


TÁMADNAK A GYILKOS HANGYÁK



 2015. október 26-án írtam a gyilkos hangyák támadásáról. (migráció)

Ma, olvasom az online újságokban megjelent írásokat, szembe találom magamat, a közel egy évvel ezelőtt írt posztom mondanivalójával, na, nem szó szerint, hanem ami a lényegét illeti.
Röhej, hogy ennyi idő után jutottak el, erre a megállapításra.

„A marokkói születésű társadalomtudós, Abdesszamad Belhadzs megállapítása a migrációval kapcsolatban!
A mandiner.hu-nak adott interjúban főbb megállapításai közé tartozott, hogy


„AZ ISZLÁM ÁLLAM NEM „TERMEL” HANEM ELFOGLAL, KIMERÍTI A MEGSZÁLLT TERÜLET ERŐFORRÁSAIT, MAJD ÚJ HELYET KERES"
(Ezzel a címmel jelent meg a MAGYARIDŐKBEN: 

„EURÓPÁBAN HIRTELEN TÉMA LETT, HOGY MI FOLYIK A MECSETEKBEN”

ÉS ITT LEHET OLVASNI, A KÖZEL EGY ÉVVEL EZELŐTTI ÍRÁSOMAT

"Sándor Kinga bejegyzést írt
2015. október 26. 19:59

TÁMADNAK A GYILKOS HANGYÁK



GYILKOS HANGYÁK


Ugyan úgy, oszlopokban vonulnak, némelyek néha eltávolodnak az oszloptól, hogy felderítést végezzen és, ha talál valamit, akkor azt vagy egyedül, vagy más portyázókkal felfalja.
Nézzük csak meg, de ne egyszer, hanem többször is, hogy jól az eszünkbe véssük minden mozdulatát a videónak, a vonuló, apró fekete gyilkos hangyáknak!
Bármit talál az útja során, azt csontig lerágja, egy pillanatra sem megállva, tovább vonul a menetelő oszlop.
Nem hagynak maguk után mást, mint a bélsárt, azokat a rongyokat, melyek alól kikeltek az utódok, vagy kizabálták belőle a benne lakót.
Ezekért, a kontinensünket megtámadó gyilkos hangyákért, felelősségre kell vonni, elsősorban Angela Merkelt, az EU, hibbant, alkoholista, libsi vezetőit.

Nem utolsó sorban, hazánk árulóit is!
Nem hagyni, hogy bárki kibújhasson alóla!"

(Sándor Kinga)

Úgy látszik, hogy mi, az egyszerű emberek, sokkal reálisabban látjuk a történéseket, mint azok a társadalom tudósok, akiknek az lenne a feladatuk, hogy előre figyelmeztessék az emberiséget a veszélyre.

Sándor Kinga
2016. 08.21.



2016. augusztus 15., hétfő

Meghekkelték Sorost, döbbenetes információk derültek ki

 Soros
Több mint 2500 fájlt szivárogtattak ki ismeretlen hackerek a Soros György által működtetett szervezetektől. A közzétett adatok számos, eddig titkolt tevékenységekre, stratégiákra is rámutatnak – írja az atv.hu.
A DC leaks szombaton több száz belső dokumentumot szivárogtatott ki a milliárdos Soros György által működtetett csoportok különböző osztályaitól, elsősorban az Open Society Foundationstől.
A portál a fájlokat különböző kategóriákba rendezte főleg földrajzi elhelyezkedés szerint. A területek mellett külön kategóriát kapott az amerikai elnöki iroda és a Világbank is. A fájlokat 2008 és 2016 közé datálják.
Az RT arról ír, hogy a közzétett adatok rávilágítanak Soros György különböző tevékenységeire, prioritásaira és stratégiáira is, többek között arra is, hogyan befolyásolta az európai választásokat, a bevándorlást és az Európában elfogadott menedékkérelmeket.
Egyes feltételezések szerint a DC Leaks néhány amerikai aktivista munkája, akik be akarták mutatni az igazságot az amerikai döntéshozás működéséről és a politikai élet kulcselemeiről.
Az Egyesült Államok biztonságpolitikai szakértői szerint azonban néhány orosz hekker állhat a szivárogtatás mögött.
A DC Leaks már júniusban is szivárogtatott adatokat az Open Society Foundationstől, korábban pedig a NATO egykori tábornokának levelezését hozta nyilvánosságra.
Ennél több nem is kellett a Twitter felhasználóinak, akik az alábbi következtetéseket vonták le a fájlok átböngészése után:
– Soros szomáliai menekültekkel árasztja el az európai országokat
– Soros zsebében van az Európai Unió
– Soros pénzeli az illegális bevándorlás melletti tüntetéseket
– Soros újabb migránsválságot idézne elő
– Soros újradefiniálná a nemek fogalmát
– Soros manipulálta az EU parlamenti választásokat
– Soros Izrael-ellenes kampányt finanszíroz
Ami pedig Magyarországot illeti
Magyar vonatkozású hír, hogy a „A 444 mintegy ötvenezer dollárt kapott 2014-ben Soros György Open Society-hálózatától, hogy olvasói bevonásával mind a 106 egyéni választókerületben felvegye a küzdelmet a választási visszaélésekkel. A DC Leaks részeként kiszivárgott támogatásról eddig nem tudott a nyilvánosság, mivel a lap nem adott hírt a sikeresen elnyert pályázatról.” – írja a mandiner.hu.
2014 tavaszán a Soros György kezdőtőkéjével indult – és azóta is legnagyobb támogatottjai között szereplő – amerikai nonprofit befektetési alap, a Media Development Investment Fund szerzett tulajdonrészt a 444 kiadójában százmilliós befektetéssel. Az alap már korábban is jelen volt a magyar médiapiacon, 2012 óta finanszírozza a Magyar Narancs kiadását. 2016 májusában Bede Márton, a 444 munkatársa Magyarország legtisztességesebb médiatulajdonosának nevezte Soros Györgyöt.
EUrológus Online (Index.hu)  – 7,7 millió Ft
Az Athena Intézeten keresztül az Index.hu felületén futtatott EUrológus bloggerei is részesültek Soros millióiból annak érdekében, hogy az online platformokon közzétett cikkeikben számoljanak be az uniós választások és folyamatok körüli, magyarországi viszonyokról.
Magyar Helsinki Bizottság – 10 millió Ft
A támogatás a Magyarországon működő, civilnek mondott intézetek működését volt hivatott fenntartani, és azok tevékenységi köreiket gyarapítani. A Magyar Helsinki Bizottságon kívül, azEötvös Károly Intézet és a TASZ is jelentős anyagi forrásokban részesült annak érdekében, hogy folyamatosan bomlassza azokat a belföldi hangokat, amelyek ellentmondanak a Soros-féle nyílt társadalom eszméjének.
Transparency International Magyarország – 26 millió Ft
Az átlátható finanszírozás egyik legellentmondásosabb intézménye ismételten magyarázkodásra kényszerülhet, ugyanis Soros György nem nyilvános, 117 ezer dolláros “adománya” arra volt hivatott, hogy a 2014-es kampányfinanszírozások körüli átláthatóságot monitorozza a pártok körében.
Political Capital Intézet – 21 millió Ft
A kiszivárogtatott információk alapján több mint húsz millió forintot kapott az intézet azért, hogy felfedje a – Soros szerint – “szélsőjobboldali” erők magyarországi tevékenységét, továbbá monitorozza az unióellenes véleményhullámok terjedését. Az intézetnek ukázba adott direktívák között szerepelt az is, hogy mindenképpen tegyen azért, hogy mozgósítsák az Európai Unió elkötelezett híveit a választásokkor.
Media Diversity Institute – 10 millió Ft
Az unió területén tevékenykedő intézet többek között azért kapott nagyjából tíz millió forintnyi támogatást, hogy mesterségesen, pozitív színben tüntesse fel az Európát érő migrációshullámot. Továbbá forrásaikat arra is felhasználták, hogy az “idegengyűlölettel mérgezett vélemények magyarországi terjedését” semlegesítsék.
Prospekt Műhely Alapítvány – 13 millió Ft
Egy átfogó médiamonitorozásra kapták a pénzt, melynek keretében össze kellett gyűjteniük a szerintük idegengyűlölettel kampányoló politikusok és médiakonszernek adatait és neveit, amelyeket ezután feltehetően egyfajta lejárató kontextusban kellett nyilvánosságra hozniuk.
X Kommunikációs Központ – 40 millió Ft
A mintegy 180 ezer dolláros támogatást annak érdekében kapta a szervezet, hogy felkészítse civil aktivistáit és mozgósítsa őket a szélsőjobboldali pártok és üzenetek semlegesítése ellen.Mindemellett az uniós választások kapcsán terjesztett pozitív politikai üzenetek terjesztését is feltehetően elvárták tőlük.
Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest – 5 millió Ft
Megbízásukban arra kaptak mintegy 23 ezernyi dollárt, hogy arra kényszerítsék különböző nyilvánosságra hozott, általuk elkészített analitikákon keresztül, hogy tényszerű pártprogramokat terjesszenek elő a választásokban induló politikusok. Elsősorban természetesen nem a baloldali pártokat kellett monitorozniuk, hanem a populizmussal megvádolt szervezeteket – írja összefoglalójában a vilaghelyzete.blogspot.hu.
Forrás: atv.hu / RT / Sputnik / DC Leaks / mandiner.hu / vilaghelyzete.blogspot.hu

SZENT ISTVÁN ÜNNEPÉRE




Az első magyar király, Szent István uralkodásának és Magyarországot, valódi európai állammá és hatalommá válásának ünnepe.


És ez, az új kenyér ünnepe is!

Még most is a számban érzem a nagyanyám által sütött friss kenyér illatát, amit természetesen nem csak augusztus 20-ára szokott sütni a nagy kemencébe, amelybe bele fért akár 5 kenyér is!
Főleg, az alját szerettem nagyon, ahova belesült egy-két parázs is, ami faszénné változott, és olyan jól ropogott a fogam alatt.
De Szent István ünnepén, mindig az új búzából sütötte, és valahogy jobban ízlett mindannyinknak, de az is lehet, hogy csak az ünnep, az új búza és a szalmájának illata, ami a cséplőgép csövén keresztül szinte szállt a levegőben, tette különlegessé.
Ilyenkor mindig eszembe jut egy történet, illetve, egy film, amit már nagyon, nagyon régen láttam, de valahogy megragadott bennem, és így az ünnep előtt az eszembe jut.

A TÖRTÉNET:

Volt egy idős néni, ki a gyermekeivel lakott egy fedél alatt.
Akkor már a gyermekek a városba jártak dolgozni, és mindig onnan hoztak a családi asztalra kenyeret, ez alól augusztus 20-ka sem volt kivétel.
Egyszer a néni elhatározta, hogy meglepi a gyermekeit, és maga süt kenyeret.
A kemence még megvolt, nem volt annak semmi baja, kovászt tudott készíteni, persze, titokban, hogy a gyermekek ne sejtsenek semmit.
Aztán, másnap hajnalban felkelt, megvárta, míg a család elmegy dolgozni, és gyorsan cselekedett, hisz estére kész kell lenni a kenyérnek.
A szekrényhez lépett, elővette a régi szőttes kötényét, amit mindig ehhez a munkához használt régebben, az előtte való napon kisúrolt teknőt előhozta, a hokedlit fejre állította, a lábai közé állította a teknőt, és jöhetett a dagasztás.
Öreg, erőtlen, ráncos kezével dagasztott, folyt róla a veríték, de nem törődött ezzel, hisz a dagasztott tészta az úgy jó, ha gyöngyözik a homlok.
Mikor már úgy érezte, hogy jó a tészta, nem ragad a kezéhez, a régi, kenyeres abrosszal letakarta, hogy keljen, de nem tudott nyugton maradni, mert fél óránként nézegette.
Aztán egyszer csak már hólyagos lett, szinte kirepült a teknőből, kiszakajtotta, és újra kelni hagyta.
Már be volt fűtve a kemencébe, rendesen fehéredett a tégla, a tapasz, a forróságtól, úgy jó az, akkor jó a hőmérséklet.
Apró, fáradt kezével a cipókat a kenyeres lapátra helyezte, és egyenként berakta a kemencébe, szám szerint, pontosan ötöt.
Aztán már csak ki kellett, hogy süljenek, és annak is eljött az ideje!
Kiszedte a gyönyörű, piros, ropogósra sült kenyereket, megmosdatta őket, aztán várt, hogy kihűljenek.
Az egész házat bejárta a friss kenyér, bódító illata, nem is tudott neki sokáig ellenállni, gondolta, ha langyos is még, ő bizony megkóstolja.
Ünnepélyesen, szinte áhítattal vette elő az egyik kenyeret, a szép abrosszal bevont asztalra tette, majd a késsel egy keresztet rajzolva a kenyér aljára, megszegte a kenyeret.
Csak egy vékony szeletet vágott, de először az illatával lakott jól, amit mennyeinek érzett.
Aztán letörte az első falatot, és a szájába tette, forgatta, kóstolgatta, de látszott, hogy valami baj van.

A néni nem tett sót a kenyérbe!

Olyan megtört lett fáradt tekintete, hogy az embernek a szíve facsarodott tőle.
Aztán, komótosan bebugyolálta a kenyereket, majd lassú,léptekkel vonszolva magát, ki vitte a kertbe, majd egy ásóval öt gödröt ásott.
Egyenként megcsókolta őket, bele helyezte a gödörbe, és betemette.
Estére ágyban találta a család, de nem tudtak rájönni, hogy mi okozhatta a néni betegségét.
Viszont, a szépen terített asztalon ott volt a vásárolt kenyér, amit nem a boltból hoztak, hanem egy maszek pékségből.
Gyönyörű, piros, ropogós, gömbölyű kenyér, egy nemzeti színű szalaggal átkötve, illatával betöltötte az egész házat.
Akkor a néni szeméből elkezdtek potyogni a könnyek, de a szája már mosolygott.

Ez a történet úgy beleégett a lelkembe, szívembe, és az emlékezetembe, hogy többé soha sem tudott kitörlődni onnan.
Nem is szeretném, ha elfelejteném, az ünnep közeledtével, legalább egyszer gondolok, és emlékezek rá.
Én is mindig sütök az ünnep tiszteletére kenyeret, habár már nincs kemencém, de azért ez a kenyér, még ha a sütőben sül is, mégis más.

Sándor Kinga

2016. augusztus 14.